A mantrázásról

nov 30, 2020 | Bejegyzés

A mantrázás valójában sokkal hatékonyabb, ha hangosan történik, sem mint hogy magadban.
Így közvetlenül lehet hatni vele a szívre és a központi idegrendszerre is. A szent szavak ereje a keleti világban nagy tiszteletnek örvend. A mantrák – szó szerinti jelentésük mellett – speciális rezgéssel rendelkeznek, amelyek kihatnak az őket befogadó emberekre: magasabb lelki szintre juttatnak el.

A hindu nézet szerint az egyetemes lélek lakozik mindenben és mindenkiben, és ez a lélek fokozatosan lengi át a materiális, azaz az anyagi síkot. Kezdve az első hangtól, az Omtól (ami tulajdonképpen 3 hangból áll: A-U-M), egészen a beszélt, emberi nyelvig és a teljes, anyagilag megnyilvánult világmindenségig. Ezért vallják a hinduk, hogy bizonyos mantrák zengetésével eljuthatunk legbelső önmagunkhoz, isteni valónkhoz.

De a lelki síkon történő felemelkedés nem az egyedüli haszna annak, aki mantrázik. A
tudósok nem rég fedezték fel, hogy a mantrázás és a rózsafüzér elmondása fiziológiásan javíthat a szívműködésen.

Legyen az szanszkrit nyelvű mantra vagy az Ave Maria, hangoztatásuk idején annak a 23 önkéntesnek, aki részt vett a kutatásban, légzése megnyugodott, és szívritmusa összehangolódott – állítja az olasz kutatók friss tanulmánya. A kutatást végző csapat azt mondja, mindez azért történt, mert a mantra és az imádság optimalizálta a lélegzetvételt, ami percenként 6 lélegzetet jelent.

Két szakrális jelentőségű szöveg szerepelt a kísérletben. Az egyik egy buddhista mantra, az Om mani padme hum, a másik az Ave Maria című imádság, mindkettőt 10 másodperces légzési körrel zengették, így 6-szor lélegeztek percenként.

Ezzel szemben egy átlagos ember 16-20-szor vesz levegőt percenként. Ám amikor a belső metronóm lelassul, az számtalan jótékony hatással bír, és még az olyan sajnálatos következmények is elkerülhetők, mint a szív- és érrendszeri betegségek vagy a stroke.

Márpedig sok spirituális tradíció tanítja, hogy elég a mantrát magadban mondani. Azonban ez nem jár ugyanazokkal a hatásokkal, mint a recitálás, a zengetés. A hangos éneklés, a zengetés a lélegzet szabályozásával közvetlenül hat a szív ritmusára, és így a központi idegrendszerre.

A lélegzet lassítása és lágysága oxigénhez juttatja a vért, szabályozza a szívritmust és a nyugalom, biztonság, jólét érzését váltja ki az emberből.

Tudvalevő, hogy a relaxáció bármely formája jótékonyan hat a szívbetegségekre. Kell-e több ezeknél az évezredek óta alkalmazott, szimpla, közérthető technikáknál, mint a lélegzet lassítása, a relaxáció, a meditáció?  Ezek a kiegészítő terápiás módszerek egyre több tanulmányban kapnak helyet, mint hatékony eszközök, így egyre több ember kap kedvet a gyakorlásukhoz.

A puszta tény, hogy ez a két különböző hagyományból származó szöveg a világ két teljesen ellentétes pontjáról ugyanazokkal a gyógyító hatásokkal bír, nem lehet véletlen. A rózsafüzér a kereszteslovagok révén jutott el Európába, akik az arab népektől tanulták, akik a tibeti szerzetesektől és indiai jógiktól tanulták – állítják a kutatók. Bármi is legyen a mantrák eredete, az biztos, hogy nagy bennük a gyógyításra használható potenciál.

„Sosem  javasolnám egy olyan betegnek, aki épp most jött ki a szívműtétről, hogy végezzen napüdvözleteket – mondja a kutatást vezető orvos,  dr. Mehmet C. Oz, aki szintén rendszeres jógagyakorló –, de a relaxáció, a légzés, az egyszerűbb gerinccsavarások és az ülésben végzett nyújtások szerves részét képezik a szívbetegek rehabilitációjának. Immár hozzáadhatjuk a mantrameditációt is.”

(forrás: https://www.yogajournal.com/health/vocalize-your-mantra)